2009. június 14., vasárnap

Tv vagy Internet I.

Ezzel a videóval szeretném kezdeni a bejegyzésemet :)
A current.com weboldalon találtam:


Először ezt a videót láttam, majd gondolkodtam, hogy vajon mennyire vagyok tisztában azzal, hogy mennyien néznek meg egy filmet, (vagy sorozatot) televízión keresztül. Mennyire érdemes ott reklámozni, vajon hány ember érhetünk el, vagy mennyire lehet hatékony...
Így hát eldöntöttem ennek utána járok, - már amennyire tudok -, mert a televíziózáshoz semmi közöm sincs.

Első érdekesség számomra, hogy közönségarányokat néznek tv-n keresztül. Ez ha minden igaz azt jelenti, hogy a teljes lakosságra vetítve hányan nézik meg az adott műsort adott időben. http://nezettseg.blog.hu/
- Hazánkban közel 5 millióan vagyunk akik interneteznek és ha ebben az esetben is el kellene osztani, hogy hány százalék nézi meg ezt vagy azt az oldalt érdekes eredmények jönnének ki...

Kutattam kerestem, hogy kiderítsem, hogy a legkedveltebb műsorokat kb hányan nézhetik meg. Általánosságban az jellemző, hogy 1 – 2 millióan néznek meg egy nagyon kedvelt műsort:
A teljes lakosság körében a pénteki Barátok közt-epizód volt a legkedveltebb (1,42 millió néző).Link
(reklám nézettség nyilván nem egyezik meg ezzel a számmal, hiszen egy reklámot többször is levetítenk...)

- Weben bármikor megnézhetjük az adott oldalt, blogot, reklámot, filmet (máramelyiket), vagy esetleg a reklámot ami nagyon tetszett...
Persze van már videó, vagy dvd stb felvevő, amin tudjuk rögzíteni az adást, meg vannak set-up boxok a szolgáltatóknak... Tehát a tv esetében is tudjuk már változtatni, hogy adott filmet mikor is akarjuk megnézni. Ez vajon mennyire befolyásolja a reklám hatákonyságot?

De teljesen más, mikor egy monitor előtt ülök és egy weboldalt nézek, akkor konkrétan valamilyen információt keresek; amikor televíziót nézek, akkor sokkal másabb a ”reklám befogadóképességem"; ezzel kapcsolatban készített egy érdekes kutatást a Gfk Hungária (r-time megbízásából). Link
„Az izgalmi állapot hatása a televíziós reklámhatékonyságra” alcímmel.

A kutatásból egy részt kiragadva:
„A közepes izgalmi szintben elég befogadó marad, de a gátlásai, elhárító mechanizmusai már gyengébben működnek. Itt sem azért ragad meg a reklám az agyában mert érdekli, hanem azért, mert optimálisan vált nyitottá és befogadóvá.”

Korábban nem gondolkodtam el azon, hogy vajon mennyire jegyzi meg a tv néző az adott reklámot, ha éppen hétköznap a konyhában nézi a tv-t, vagy hétvégén a családdal együtt ülnek le a tv elé... Talán ezt is megtudhatjuk...